tag:blogger.com,1999:blog-40305296519820568562024-03-13T05:54:22.576+05:30ਹੀਰਮੈਂ ਲਫ੍ਜੋਂ ਕੇ ਜਜ਼ੀਰੇ ਕੀ ਸ਼ਹਜ਼ਾਦੀ ਹੂੰ...फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.comBlogger9125tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-32715114506166262742014-09-24T21:44:00.001+05:302015-09-21T15:42:36.512+05:30ਮੋਤੀਆ ਚਮੇਲੀ...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzJ4jmU5APlijHnyB3maXJdlIlYl5J8pfwAXnjy7tAv_icLg9oBPOaDKp436IhyphenhyphenjAFAbbfvqKUcmfrxFErk64cAq0-N3WbzxZNokGKSfVEJwyZej_HZmm9D2RZzkmzcykmmyR7dkX_DOA/s1600/Bela.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzJ4jmU5APlijHnyB3maXJdlIlYl5J8pfwAXnjy7tAv_icLg9oBPOaDKp436IhyphenhyphenjAFAbbfvqKUcmfrxFErk64cAq0-N3WbzxZNokGKSfVEJwyZej_HZmm9D2RZzkmzcykmmyR7dkX_DOA/s1600/Bela.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: 'Lucida Grande', 'Trebuchet MS', Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif; line-height: 22.9861px;">ਮੋਤੀਆ ਚਮੇਲੀ ਬੇਲਾ ਕੇਤਕੀ ਧਰੇਕ ਫੁੱਲ ਤਾਰਾਮੀਰਾ ਸਰ੍ਹੋਂ ਤੇ ਫਲ੍ਹਾਈ ਦੇ</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਕੇਸੂ ਕਚਨਾਰ ਨੀ ਸ਼ਰ੍ਹੀਹ ਤੇ ਅਮਲਤਾਸ ਤੇਰੇ ਲਈ ਹੀ ਖੇਤਾਂ 'ਚ ਉਗਾਈਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"><br /></span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਕੇਤਕੀ ਦਾ ਫੁੱਲ ਤੇਰੇ ਕੇਸਾਂ ਵਿੱਚ ਲਾਵਾਂ ਦੇਖੀਂ ਡਿੱਗੇ ਨਾ ਖ਼ਿਆਲ ਜਰਾ ਰੱਖ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਕਾਸ਼ਣੀ ਜਿਹੇ ਰੰਗੇ ਨੀ ਧਰੇਕ ਵਾਲੇ ਫੁੱਲ ਤੇਰੀ ਚੁੰਨੀ ਤੇ ਲਗਾਵਾਂ ਸਵਾ ਲੱਖ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਚਰ੍ਹੀ ਦਿਆਂ ਸਿੱਟਿਆਂ ਦਾ ਬਣੂੰਗਾ ਪਰਾਂਦਾ ,ਫੁੱਲ ਸਣ ਵਾਲੇ ਗੋਟਿਆਂ ਨੂੰ ਲਾਈਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"><br /></span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਅਲਸੀ ਦੇ ਫੁੱਲਾਂ ਦੇ ਬਣਾ ਲਵਾਂਗੇ ਗਜਰੇ ਨੀ ਹਾਰ ਟਿੱਕਾ ਝਾਂਜਰਾਂ ਤੇ ਬੁੰਦੇ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਕਣਕਾਂ ਦੇ ਸਿੱਟਿਆਂ ਦੇ ਬਣੂੰਗੇ ਕਲਿੱਪ ਮੈਂ ਉਡੀਕਦਾ ਸੁਨੈਹਰੀ ਕਦੋਂ ਹੁੰਦੇ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਮੀਢੀਆਂ ਗੁੰਦਾ ਕੇ ਚੁੰਨੀ ਗਲ ਵਿੱਚ ਪਾ ਕੇ ਨੀ ਇਹ ਜਾਣ ਜਾਣ ਲੋਕਾਂ ਨੂੰ ਵਿਖਾਈਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"><br /></span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਕਿੱਕਰਾਂ ਦੇ ਫੁੱਲਾਂ ਦਾ ਨਿਮਾਣਿਆ ਦਾ ਮਾਣ ਰੱਖੀਂ ਇੱਕ-ਦੋ ਕੁ ਮੁੰਦੀਆਂ ਬਣਾ ਲਵੀਂ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਮਿੱਠੇ-ਮਿੱਠੇ ਫੁੱਲ ਨੇ ਸਫੇਦਿਆਂ ਤੋਂ ਕਿਰੀ ਜਾਂਦੇ ਚੁੱਕ ਕੇ ਹੋਠਾਂ ਦੇ ਨਾਲ ਲਾ ਲਵੀਂ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਟਾਹਣੀ ਉੱਤੇ ਲੱਗਿਆਂ ਦਾ ਮੁੱਲ ਪਾਉਂਦੇ ਲੱਖਾਂ ਨੀਂ ਜ਼ਮੀਨ ਤੇ ਡਿੱਗੇ ਦੇ ਮੁੱਲ ਪਾਈਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"><br /></span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਮਰੂਏ ਦਾ ਬੂਟਾ ਇੱਕ ਲਾਇਆ ਓਹਦੇ ਉੱਤੇ ਸੋਹਣੇ ਹੱਥਾਂ ਨਾਲ ਪਾਣੀ ਛਿੜਕਾ ਜਾ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਲਹਿੰਗਾ ਬਣਵਾਇਆ ਲਾਜਵੰਤੜੀ ਦਾ ਦੇਖੀਂ ਹੈਗਾ ਮੇਚ ਜਰਾ ਪਾ ਕੇ ਤਾਂ ਵਿਖਾ ਜਾ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਕਾਹੀ ਦੀਆਂ ਦੁੰਬੀਆਂ ਦੀ ਝਾਲਰ ਬਣਾ ਕੇ ਨੀ ਇਹ ਚੇਤ ਦੀਆਂ ਧੁੱਪਾਂ ਵਿਚ ਪਾਈਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"><br /></span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਬੂਟਾ ਗੁਲਮੋਹਰ ਦਾ ਲਗਾਵਾਂਗੇ ਜਦੋਂ ਤੂੰ ਓਹਦੇ ਫੁੱਲ ਫੁੱਲਕਾਰੀ ਉੱਤੇ ਲਾਈਂ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਗੁਲਾਨਾਰੀ ਕੁੜਤੀ ਤੇ ਚਿੱਟੇ ਫੁੱਲ ਪਾਉਣੇ ਜੇ ਤੂੰ ਤਿੰਨ-ਚਾਰ ਦਿਨਾਂ ਲਈ ਆਈਂ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਜਾਣਾ ਪੈਣਾ ਫੇਰ ਸਾਨੂੰ ਮਾਲਵੇ ਦੇ ਵੱਲ ਕਿ ਦੁਆਬੇ ਵਿਚ ਫੁੱਲ ਨੀ ਕਪਾਹੀ ਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"><br /></span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਛੱਲੀ ਦੇ ਸੁਨੈਹਰੀ ਵਾਲ ਕਲਗੀ ਨੂੰ ਲਾਵਾਂਗੇ ਤੇ ਦਾਣਿਆਂ ਦਾ ਬਣ ਜੂਗਾ ਦਾਜ ਨੀ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਆਪੇ ਰੰਗ ਲਵਾਂਗੇ ਗੁਲਾਬੀ ਚੀਰੇ ਚੁੰਨੀਆਂ ਤੇ ਸੁਰਮਾ ਵੀ ਪਾ ਲਊ ' ਸਰਤਾਜ ' ਨੀ</span></span></div>
<div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">ਜਿਹੜੀ ਰੁੱਤੇ ਫੁੱਲ ਲੱਗੇ ਆਸਾਂ ਵਾਲੇ ਬਾਂਸ ਨੂੰ ਨੀ ਸੁਫ਼ਨੇ ਵੀ ਉਦੋਂ ਹੀ ਵਿਆਹੀਦੇ</span></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial;">
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;"></span></span></div>
<span style="color: #333333; font-family: Lucida Grande, Trebuchet MS, Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 22.9861px;">-ਸਤਿੰਦਰ ਸਰਤਾਜ </span></span><br />
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
</div>
फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-53953618701818221682013-12-10T23:04:00.000+05:302015-09-21T15:42:55.299+05:30ਵੰਦੇ ਮਾਤਰਮ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0gyblkHJH5FTtCP8pm5CyaQ9WQL58Gtx2qNMoMkAhUMNlO1EQQ6kx6m3N44KLBsAP_dt4vGoe6EOSYycN-rOCJDykF4QxTA-4LcmUm2mvQWExoB9981CdsXsIq5AhTzRBd9ivLemTupY/s1600/Flag+Flowers.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0gyblkHJH5FTtCP8pm5CyaQ9WQL58Gtx2qNMoMkAhUMNlO1EQQ6kx6m3N44KLBsAP_dt4vGoe6EOSYycN-rOCJDykF4QxTA-4LcmUm2mvQWExoB9981CdsXsIq5AhTzRBd9ivLemTupY/s1600/Flag+Flowers.jpg" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: large;">ਮਾਂ ਤੈਨੂੰ ਸਲਾਮ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੂੰ ਭਰੀ ਹੈ ਮਿੱਠੇ ਪਾਣੀ ਨਾਲ਼</span><br />
<span style="font-size: large;">ਫਲ ਫੁੱਲਾਂ ਦੀ ਮਹਿਕ ਸੁਹਾਣੀ ਨਾਲ਼</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦੱਖਣ ਦੀਆਂ ਸਰਦ ਹਵਾਵਾਂ ਨਾਲ਼</span><br />
<span style="font-size: large;">ਫ਼ਸਲਾਂ ਦੀਆਂ ਸੋਹਣੀਆਂ ਫ਼ਿਜ਼ਾਵਾਂ ਨਾਲ਼</span><br />
<span style="font-size: large;">ਮਾਂ ਤੈਨੂੰ ਸਲਾਮ…</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ਤੇਰੀਆਂ ਰਾਤਾਂ ਚਾਨਣ ਭਰੀਆਂ ਨੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੇਰੀ ਰੌਣਕ ਪੈਲ਼ੀਆਂ ਹਰੀਆਂ ਨੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੇਰਾ ਪਿਆਰ ਭਿੱਜਿਆ ਹਾਸਾ ਹੈ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੇਰੀ ਬੋਲੀ ਜਿਵੇਂ ਪਤਾਸ਼ਾ ਹੈ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੇਰੀ ਗੋਦ 'ਚ ਮੇਰਾ ਦਿਲਾਸਾ ਹੈ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੇਰੇ ਪੈਰੀਂ ਸੁਰਗ ਦਾ ਵਾਸਾ ਹੈ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਮਾਂ ਤੈਨੂੰ ਸਲਾਮ…</span><br />
<b><span style="font-size: large;">-ਫ਼ਿਰਦੌਸ ਖ਼ਾਨ </span></b></div>
फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-86698285467282103292013-09-06T19:10:00.000+05:302013-09-06T19:10:10.389+05:30ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTO7o4G5VHu3_Zna49F7TZTAFlpaVK_R2MiMRqySFTCZA3EeI3qa2-ufIXX58In-1wjIJW_jwydkSGJk_tsoDfLMIJk9kr-OrBR-bOFGUHnQxbhRn9QH2HzxqC5E7T9GPPvbXpk90Qssw/s1600/waris.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTO7o4G5VHu3_Zna49F7TZTAFlpaVK_R2MiMRqySFTCZA3EeI3qa2-ufIXX58In-1wjIJW_jwydkSGJk_tsoDfLMIJk9kr-OrBR-bOFGUHnQxbhRn9QH2HzxqC5E7T9GPPvbXpk90Qssw/s1600/waris.jpg" height="320" width="216" /></a></div>
<br />
<div>
ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦਾ ਜਨਮ ਸੰਨ ੧੭੨੨ ਈਸਵੀ (ਅਨੁਮਾਨਿਤ) ਵਿੱਚ ਸੈਯਦ ਗੁਲਸ਼ੇਰ ਸ਼ਾਹ ਦੇ ਘਰ ਲਾਹੌਰ ਤੋਂ ਕਰੀਬ ੫੦ ਕਿਲੋਮੀਟਰ ਦੂਰ ਸ਼ੇਖੂਪੁਰਾ ਜਿਲ੍ਹੇਦੇ ਪਿੰਡ ਜੰਡਿਆਲਾ ਸ਼ੇਰ ਖ਼ਾਨ ਵਿੱਚ ਹੋਇਆ. ਜਿਆਦਾਤਰ ਭਾਰਤੀ ਉਪ ਮਹਾਂਦੀਪ ਦੇ ਲੇਖਕਾਂ ਨੇ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦਾ ਜਨਮ ਸੰਨ ੧੭੦੪ , ੧੭੩੦ , ੧੭੩੫ ਜਾਂ ੧੭੩੮ ਵਿੱਚ ਅਨੁਮਾਨਿਤ ਕੀਤਾ ਹੈ. ਪਰ ਪਿਤਾ - ਪੁਰਖੀ ਬਾਬਾ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੀ ਮਜ਼ਾਰ ਦੀ ਸੇਵਾ ਕਰਨ ਵਾਲੇ ਅਤੇ ਹਾਲ ਹੀ ਵਿੱਚ ਬਜਮ-ਏ-ਕਲਾਮ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਸੋਸਾਇਟੀ ਦੀ ਬੁਨਿਆਦ ਰੱਖਣ ਵਾਲੇ ਸ਼ੇਖੂਪੁਰਾ ਦੇ ਖਾਦਿਮ ਵਾਰਸੀ, ਪ੍ਰੋਫ਼ੇਸਰ ਗ਼ੁਲਾਮ ਪਿਆਮਬਰ ਅਤੇ ਜਜ ਅਹਿਮਦ ਨਵਾਜ ਰਾਂਝਾ ਆਦਿ ਸਹਿਤ ਪਾਕਿਸਤਾਨ ਦੇ ਵਿਦਵਾਨਾਂ ਦਾ ਵੀ ਇਹੀ ਮੰਨਣਾ ਹੈ ਕਿ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦਾ ਜਨਮ ਸੰਨ ੧੭੨੨ ਈਸਵੀ ਵਿੱਚ ਹੋਇਆ ਸੀ. ਦਰਬਾਰ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੇ ਬਾਹਰ ਲੱਗੀ ਪੱਥਰ ਦੀ ਸ਼ਿਲਾ ਉੱਤੇ ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ ਵਿੱਚ ਬਾਬਾ ਜੀ ਦਾ ਜਨਮ ਸੰਨ ੧੭੨੨ ਅਤੇ ਦੇਹਾਂਤ ੧੭੯੮ ਵਿੱਚ ਹੋਇਆ ਲਿਖਿਆ ਹੈ.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ਬਚਪਨ ਵਿੱਚ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਨੂੰ ਉਸ ਦੇ ਵਾਲਿਦ ਨੇ ਪਿੰਡ ਜੰਡਿਆਲਾ ਸੰਤੁਸ਼ਟ ਖਾਨ ਦੀ ਹੀ ਮਸਜਦ ਵਿੱਚ ਪੜ੍ਹਨ ਲਈ ਭੇਜਿਆ ਗਿਆ. ਇਹ ਮਸਜਦ ਹੁਣ ਵੀ ਇਸ ਕਵੀ ਦੀ ਮਜ਼ਾਰ ਦੇ ਦੱਖਣ –ਪੱਛਮ ਦੀ ਤਰਫ ਮੌਜੂਦ ਹੈ. ਉਸ ਦੇ ਬਾਅਦ ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਦਰਸ਼ਨ - ਏ - ਨਜਾਮੀ ਦੀ ਸਿੱਖਿਆ ਕਸੂਰ ਵਿੱਚ ਮੌਲਵੀ ਗ਼ੁਲਾਮ ਮੁਰਤਜਾ ਕਸੂਰੀ ਕੋਲੋਂ ਹਾਸਲ ਕੀਤੀ. ਉੱਥੇ ਫਾਰਸੀ ਅਤੇ ਅਰਬੀ ਵਿੱਚ ਉੱਚ ਇਲਮ ਹਾਸਲ ਕਰਕੇ ਇਹ ਪਾਕਪਟਨ ਚਲੇ ਗਏ. ਪਾਕਪਟਨ ਵਿੱਚ ਬਾਬਾ ਫਰੀਦ ਦੀ ਗੱਦੀ ਉੱਤੇ ਮੌਜੂਦ ਬਜ਼ੁਰਗਾਂ ਕੋਲੋਂ ਇਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਆਤਮਕ ਗਿਆਨ ਦੀ ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਹੋਈ, ਜਿਸ ਦੇ ਬਾਅਦ ਇਹ ਰਾਣੀ ਹਾਂਸ ਦੀ ਮਸਜਦ ਵਿੱਚ ਬਤੋਰ ਇਮਾਮ ਰਹੇ ਅਤੇ ਧਾਰਮਿਕ ਵਿਦਿਆ ਦਾ ਪ੍ਰਸਾਰ ਕਰਦੇ ਰਹੇ.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਦਮੋਦਰ (ਮੁਗ਼ਲ ਬਾਦਸ਼ਾਹ ਅਕਬਰ ਦੇ ਰਾਜ ਸਮੇਂ ਕਿੱਸਾ ਹੀਰ ਰਾਂਝਾ ਦੀ ਰਚਨਾ ਕੀਤੀ) , ਮੁਕਬਲ ( ਸੰਮਤ 1764 ਵਿੱਚ ) , ਅਹਮਦ ਗੁੱਜਰ ( ਔਰੰਗਜ਼ੇਬ ਦੇ ਰਾਜ ਸਮਾਂ ) , ਹਾਮਦ ( ਸੰਨ 1220 ਹਿਜਰੀ ਵਿੱਚ ) ਆਦਿ ਲੇਖਕ ਵੀ ਹੀਰ ਲਿਖ ਚੁੱਕੇ ਸਨ. ਪਰ ਵਾਰਿਸ ਦੀ ਹੀਰ ਹੀ ਪੰਜਾਬੀ ਸਾਹਿਤ ਦੀਆਂ ਸੰਸਾਰ ਪਧਰ ਦੀਆਂ ਲਿਖਤਾਂ ਵਿੱਚ ਆਪਣਾ ਸਥਾਨ ਬਣਾ ਸਕੀ.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ਈਮਾਮ ਹੋਣ ਦੇ ਸਮੇਂ ਦੌਰਾਨ ਮਸਜਦ ਮਲਿਕਾ ਹਾਂਸ ਦੇ ਸਥਾਨ ਉੱਤੇ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਨੇ 1767 ਈਸਵੀ ਵਿੱਚ ਹੀਰ ਦੀ ਰਚਨਾ ਸੰਪੂਰਣ ਕੀਤੀ. ਛੋਟੀ ਇੱਟ ਦਾ ਬਣਿਆ ਇਹ ਮਸਜਦ ਅੱਜ ਵੀ ਮਿੰਟਗੁਮਰੀ ਕਾਲਜ ਦੇ ਅਹਾਤੇ ਅੰਦਰ ਯਾਦਗਾਰ ਦੇ ਤੌਰ ਉੱਤੇ ਮੌਜੂਦ ਹੈ. ਦੱਸਦੇ ਹਨ ਕਿ ਵਾਰਿਸ ਦੀ ਹੀਰ ਇੰਨੀ ਹਰਮਨ ਪਿਆਰੀ ਹੋਈ ਕਿ ਲੋਕ ਦੂਰ ਦੂਰ ਤੋਂ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੁਆਰਾ ਰਚਿਤ ਹੀਰ ਸੁਣਨ ਆਉਂਦੇ ਸਨ ਅਤੇ ਹੀਰ ਸੁਣ ਦੀਵਾਨਿਆਂ ਦੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਝੂਮਣ ਲੱਗਦੇ. ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੀ ਹੀਰ ਨੇ ਕਈ ਰਾਂਝੇ ਬਣਾ ਦਿੱਤੇ. ਪਾਕਿਸਤਾਨ ਦੇ ਵੱਖ - ਵੱਖ ਸ਼ਹਿਰਾਂ ਵਿੱਚ ਰਾਂਝਾ ਜਾਤੀ ਦੇ ਇਲਾਵਾ ਬਹੁਤ ਸਾਰੇ ਹੋਰ ਵੀ ਅਜਿਹੇ ਲੋਕ ਹਨ, ਜੋ ਰਾਂਝੇ ਨਾ ਹੋਕੇ ਵੀ ਆਪਣੇ ਨਾਮ ਦੇ ਨਾਲ ਰਾਂਝਾ ਲਿਖਦੇ ਹਨ.</div>
<div>
ਜੋ ਲੋਕ ਵਾਰਿਸ ਦੀ ਹੀਰ ਸੁਣਕੇ ਝੂਮਣ ਲੱਗਦੇ ਸਨ ਅਤੇ ਹੀਰ ਸੁਣ ਕੇ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੇ ਚੇਲੇ ਬਣ ਗਏ, ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਲੋਕਾਂ ਨੇ ਰਾਂਝੇ ਕਹਿਣਾ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰ ਦਿੱਤਾ, ਜੋ ਪਿਤਾ ਪੁਰਖੀ ਹੁਣ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੀ ਉਪਨਾਮ ਬਣ ਚੁੱਕਿਆ ਹੈ.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ਜੰਡਿਆਲਾ ਸ਼ੇਰ ਖ਼ਾਨ ਵਿੱਚ ਹੀ ਪੀਰ ਸਯਦ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੀ ਮਜ਼ਾਰ ਹੈ. ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੇ ਦਰਬਾਰ ਦੀ ਹਾਲਤ 9 -10 ਸਾਲ ਪਹਿਲਾਂ ਬਹੁਤ ਤਰਸਯੋਗ ਸੀ. ਸਾਰੀ ਜਗ੍ਹਾ ਕੱਚੀ ਅਤੇ ਨਮ ਹੋਣ ਦੇ ਕਾਰਨ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਅਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਪਿਤਾ ਸਹਿਤ ਦਰਬਾਰ ਵਿੱਚ ਮੌਜੂਦ ਦੂਜੇ ਮਜ਼ਾਰਾਂ ਦੇ ਆਸ ਦੇ ਕੋਲ ਵਰਖਾ ਦੇ ਦਿਨਾਂ ਵਿੱਚ ਪਾਣੀ ਖੜਾ ਹੋ ਜਾਂਦਾ ਸੀ ਅਤੇ ਸ਼ਰਧਾਲੂਆਂ ਨੂੰ ਦਰਬਾਰ ਵਿੱਚ ਮੱਥਾ ਟੇਕਣ ਲਈ ਮੁਸ਼ਕਲਾਂ ਦਾ ਸਾਹਮਣਾ ਕਰਣਾ ਪੈਂਦਾ ਸੀ. ਪਰ ਹੁਣ ਪਾਕਿਸਤਾਨ ਸਰਕਾਰ ਅਤੇ ਸ਼ਰਧਾਲੂਆਂ ਨੇ ਕੋਸ਼ਿਸ਼ ਕਰਕੇ ਦਰਬਾਰ ਪੱਕਾ, ਖੁੱਲ੍ਹਾ, ਸੁੰਦਰ ਅਤੇ ਹਵਾਦਾਰ ਬਣਾ ਦਿੱਤਾ ਹੈ.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ਸੰਨ ੨੦੦੮ ਵਿੱਚ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੇ ਜਨਮ ਦਿਨ ਉੱਤੇ ਤਿੰਨ ਦਿਨ ਤੱਕ ੨੩ ਜੁਲਾਈ ਤੋਂ ੨੫ ਜੁਲਾਈ ਤੱਕ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੀ ਮਜ਼ਾਰ ਉੱਤੇ ਉਰਸ ਮਨਾਈ ਗਈ ਸੀ. ਇਸ ਦੌਰਾਨ ੨੪ ਜੁਲਾਈ ਨੂੰ ਪੂਰੇ ਸ਼ੇਖੂਪੁਰਾ ਜ਼ਿਲ੍ਹੇ ਵਿੱਚ ਸਰਕਾਰੀ ਛੁੱਟੀ ਐਲਾਨ ਕੀਤੀ ਗਈ ਸੀ ਅਤੇ ੨੫ ਜੁਲਾਈ ਨੂੰ ਵਾਰਿਸ ਦੀ ਹੀਰ ਡਰਾਮਾ ਕਰਵਾਇਆ ਗਿਆ ਸੀ. ਹਰ ਸਾਲ ਉਰਸ ਉੱਤੇ ਕਰੀਬ 50 ਹਜ਼ਾਰ ਲੋਕ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਦੇ ਦਰਬਾਰ ਵਿੱਚ ਹਾਜਰੀ ਭਰਦੇ ਹਨ ਅਤੇ ਮੇਲੇ ਵਿੱਚ ਹਰ ਕੋਈ ਹੀਰ ਪੜ੍ਹਨ ਵਾਲਾ ਆਪਣੇ - ਆਪਣੇ ਅੰਦਾਜ ਵਿੱਚ ਪੁਰਾਣੀ ਰਵਾਇਤ ਅਨੁਸਾਰ ਇੱਥੇ ਹੀਰ ਪੜ੍ਹਦਾ ਹੈ.</div>
<div>
<br /></div>
</div>
फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-31422134816088296782013-09-06T18:58:00.000+05:302013-09-06T19:10:41.580+05:30ਸ਼ਾਹ ਹੁਸੈਨ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEha89opmodmNqyIAp297VdMqicoGAnCmvN8xUcPp3_Gbbqklozsi6xGbcqrRXGbu4RB3WWEx-FaP9c8LI8i-RTNwclSlOzaZNeaWDXSuyoJv4k6C4atmt7sq6ONHABNnTDtyIVxvFz8Ujg/s1600/shah-hussain.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEha89opmodmNqyIAp297VdMqicoGAnCmvN8xUcPp3_Gbbqklozsi6xGbcqrRXGbu4RB3WWEx-FaP9c8LI8i-RTNwclSlOzaZNeaWDXSuyoJv4k6C4atmt7sq6ONHABNnTDtyIVxvFz8Ujg/s1600/shah-hussain.jpg" /></a></div>
<br />
ਸ਼ਾਹ ਹੁਸੈਨ(1538–1599) ਪੰਜਾਬੀ ਸੂਫ਼ੀ ਕਵੀ ਅਤੇ ਸੰਤ ਸਨ. ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਵਾਲਿਦ ਸ਼ੇਖ ਉਸਮਾਨ ਢੱਡੇ ਜੁਲਾਹੇ ਦਾ ਕੰਮ ਕਰਦੇ ਸਨ. ਉਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਜਨਮ ਲਾਹੌਰ (ਪਾਕਿਸਤਾਨ) ਵਿੱਚ ਹੋਇਆ. ਉਹ ਅਕਬਰ ਅਤੇ ਜਹਾਂਗੀਰ ਦੇ ਸਮਕਾਲੀ ਸਨ ਅਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਗੁਰੂ ਅਰਜਨ ਦੇਵ ਜੀ ਅਤੇ ਛੱਜੂ ਭਗਤ ਨਾਲ ਗੂੜ੍ਹੇ ਸੰਬੰਧ ਸਨ। ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਪੰਜਾਬੀ ਵਿੱਚ ਕਾਫ਼ੀ ਦਾ ਮੋਢੀ ਵੀ ਮੰਨਿਆਂ ਜਾਂਦਾ ਹੈ. ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੀਆਂ ਕਾਵਿ ਜੁਗਤਾਂ (ਬਿੰਬ ,ਪ੍ਰਤੀਕ ਅਤੇ ਅਲੰਕਾਰ ਆਦਿ) ਉਸ ਸਮੇਂ ਦੀ ਚਰਖੇ ਅਤੇ ਖੱਡੀ ਦੇ ਆਲੇ ਦੁਆਲੇ ਘੁੰਮਦੀ ਆਰਥਿਕਤਾ ਨਾਲ ਜੁੜੇ ਹੋਏ ਹਨ.<br />
<br />
ਸ਼ਾਹ ਹੁਸੈਨ ਨੇ ਪੰਜਾਬੀ ਸੂਫ਼ੀ ਕਵਿਤਾ ਨੂੰ ਇਸਲਾਮੀ ਪ੍ਰਭਾਵ ਤੋਂ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਮੁਕਤ ਕਰਵਾ ਕੇ ਪੰਜਾਬੀ ਲੋਕ ਜੀਵਨ ਨਾਲ ਇੱਕ ਸੁਰ ਕਰ ਦਿੱਤਾ. ਉਸ ਦੀ ਕਵਿਤਾ ਵਿੱਚ ਪੰਜਾਬ ਦੀ ਧਰਤੀ, ਇੱਥੋਂ ਦੀ ਪ੍ਰਕ੍ਰਿਤੀ ਤੇ ਸੱਭਿਆਚਾਰ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਉਜਾਗਰ ਹੋਇਆ ਵਿਖਾਈ ਦਿੰਦਾ ਹੈ.<br />
<div>
<br /></div>
</div>
फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-60974703974544176222011-05-21T14:00:00.000+05:302017-06-19T20:19:11.794+05:30ਹਿੰਦੁਸਤਾਨ ਕਾ ਸ਼ਹਜ਼ਾਦਾ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDCk3qzsB4td7aLzkNMnCDJL8F2GET0xEBqtxWD6h-grdjQXI59ykyT3krII60nXiuHBPii4MH13cNPzbeCNRBAoN0xVWt5X6gtcWWtnVzLBp4cPUPRpeUgKn3ILizUHno9ZSdFlB2oAQ/s1600/Rahul+Gandhi_FK-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="480" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDCk3qzsB4td7aLzkNMnCDJL8F2GET0xEBqtxWD6h-grdjQXI59ykyT3krII60nXiuHBPii4MH13cNPzbeCNRBAoN0xVWt5X6gtcWWtnVzLBp4cPUPRpeUgKn3ILizUHno9ZSdFlB2oAQ/s320/Rahul+Gandhi_FK-1.jpg" width="213" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<b>ਹਿੰਦੁਸਤਾਨ ਕਾ ਸ਼ਹਜ਼ਾਦਾ </b></div>
</div>
फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-51723509016011320422010-08-26T22:33:00.001+05:302013-09-06T18:51:03.747+05:30ਅੱਜ ਆਖਾਂ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਨੂੰ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvwJnw1yFsQXelNeeI2HnTd9PDDQvcUg1d7GKomfuiIndNCmmygcQV7_CzcIPgAZ0i76huZ3AHTKHPuMV6P8afJwudpAGWvc6OCsEFXl03z6kKx3KuPWvYXbqCOKH_1Nxm7GH3Vf292fM/s1600/poetess-amrita-pritam-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvwJnw1yFsQXelNeeI2HnTd9PDDQvcUg1d7GKomfuiIndNCmmygcQV7_CzcIPgAZ0i76huZ3AHTKHPuMV6P8afJwudpAGWvc6OCsEFXl03z6kKx3KuPWvYXbqCOKH_1Nxm7GH3Vf292fM/s1600/poetess-amrita-pritam-2.jpg" height="320" width="225" /></a></div>
<br />
ਅੱਜ ਆਖਾਂ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਨੂੰ ਕਿਤੋਂ ਕਬੱਰਾਂ ਵਿਚੋਂ ਬੋਲ<br />
ਤੇ ਅੱਜ ਕਿਤਾਬੇ-ਇਸ਼ਕ ਦਾ ਕੋਈ ਅਗਲਾ ਵਰਕਾ ਫੋਲ<br />
<div>
ਇਕ ਰੋਈ ਸੀ ਧੀ ਪੰਜਾਬ ਦੀ ਤੂੰ ਲਿਖ ਲਿਖ ਮਾਰੇ ਵੈਨ</div>
ਅੱਜ ਲੱਖਾਂ ਧੀਆਂ ਰੋਂਦੀਆਂ ਤੈਨੂੰ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਨੂੰ ਕਹਿਨ<br />
ਉਠ ਦਰਮਾਨਦਾਂ ਦਿਆਂ ਦਰਦਿਆ ਉਠ ਤੱਕ ਅਪਣਾ ਪੰਜਾਬ<br />
ਅੱਜ ਬੇਲੇ ਲਾਸ਼ਾਂ ਵਿਸ਼ੀਆਂ ਤੇ ਲਹੂ ਦੀ ਭਰੀ ਚਨਾਬ<br />
ਕਿਸੇ ਨੇ ਪੰਜਾਂ ਪਾਣੀਆਂ ਵਿੱਚ ਦਿੱਤਾ ਜ਼ਹਿਰ ਰੱਲਾ<br />
ਤੇ ਉਹਨਾ ਪਾਣੀਆਂ ਧਰਤ ਨੂੰ ਦਿੱਤਾ ਪਾਣੀ ਲਾ<br />
ਜਿਥੇ ਵਜਦੀ ਫੂਕ ਪਿਆਰ ਦੀ ਵੇ ਉਹ ਵੰਝਲੀ ਗਈ ਗੁਆਚ<br />
ਰਾਂਝੇ ਦੇ ਸੱਬ ਵੀਰ ਅੱਜ ਭੁਲ ਗਏ ਉਸਦੀ ਜਾਚ<br />
ਧਰਤੀ ਤੇ ਲਹੂ ਵਸਿੱਆ, ਕੱਬਰਾਂ ਪਈਆਂ ਚੋਣ<br />
ਪਰੀਤ ਦੀਆਂ ਸ਼ਹਿਜਾਦਿਆਂ ਅੱਜ ਵਿੱਚ ਮਜ਼ਾਰਾਂ ਰੋਣ<br />
ਅੱਜ ਸਭ ‘ਕੈਦੋਂ’ ਬਣ ਗਏ, ਹੁਸਨ ਇਸ਼ਕ ਦੇ ਚੋਰ<br />
ਅੱਜ ਕਿਥੋਂ ਲਿਆਈਏ ਲੱਭ ਕੇ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਇਕ ਹੋਰ<br />
ਅੱਜ ਆਖਾਂ ਵਾਰਿਸ ਸ਼ਾਹ ਨੂੰ ਕਿਤੋਂ ਕਬੱਰਾਂ ਵਿਚੋਂ ਬੋਲ<br />
ਤੇ ਅੱਜ ਕਿਤਾਬੇ-ਇਸ਼ਕ ਦਾ ਕੋਈ ਅਗਲਾ ਵਰਕਾ ਫੋਲ<br />
<b>-ਅਮ੍ਰਿਤਾ ਪ੍ਰੀਤਮ</b><br />
<div>
<br /></div>
<br /></div>
फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-47435976589337107982010-05-30T21:31:00.000+05:302010-05-30T21:31:50.534+05:30ਕਾਲੀ ਕੋਇਲ ਤੂ ਕਿਤ ਗੁਨ ਕਾਲੀ<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpWBTEK7whO0TMT19ZTZs7P01qbqFD2ZeenSZfqGacgbi16S2fW2EdMePhQTdosraKElk4WazJmloz9Hh0oOkH3SYiUgexUxlungBAsjzEe6sR_FLBBtXcpZgHINJ2idINBe9ER6WR3E/s1600/farid.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" gu="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpWBTEK7whO0TMT19ZTZs7P01qbqFD2ZeenSZfqGacgbi16S2fW2EdMePhQTdosraKElk4WazJmloz9Hh0oOkH3SYiUgexUxlungBAsjzEe6sR_FLBBtXcpZgHINJ2idINBe9ER6WR3E/s320/farid.jpg" /></a></div><div style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: justify;"><strong>ਸੂਫ਼ੀ ਬਾਬਾ ਫ਼ਰੀਦ...</strong>ਇਤਿਹਾਸ ਗਵਾਹ ਹੈ ਕਿ ਸਮੇਂ-ਸਮੇਂ ਤੇ ਲੋਕਾਂ ਨੂੰ ਭਟਕਣ ਤੋਂ ਬਚਾਉਣ ਲਈ ਹਿੰਦੁਸਤਾਨ ਵਿਚ ਪੀਰਾਂ, ਫ਼ਕੀਰਾਂ, ਸਾਧੂ, ਸੰਤਾਂ ਨੇ ਆਪਣੀ ਜ਼ਿੰਦਗੀ ਨੂੰ ਲੋਕਾਂ ਦੇ ਲੇਖੇ ਲਾ ਦਿੱਤਾ. ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਹੀ ਪੰਜਾਬੀ ਸੂਫ਼ੀ ਪਰੰਪਰਾ ਦੇ ਪਰਿਪੇਖ ਵਿੱਚ ਬਾਬਾ ਫ਼ਰੀਦ ਜੀ ਲੋਕ ਨਾਇਕ ਵਾਂਗ ਪੇਸ਼ ਹੁੰਦੇ ਹਨ. ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਆਪਣੇ ਸਮੇਂ ਵਿੱਚ ਭਟਕੇ ਅਤੇ ਨਿਰਾਸ਼ ਮਨੁੱਖ ਨੂੰ ਜਿਸ ਢੰਗ ਨਾਲ ਦਿਲਾਸਾ ਅਤੇ ਹਮਦਰਦੀ ਵਿਖਾ ਕੇ ਉਸਦੀ ਰਹਨੁਮਾਯੀ ਕੀਤੀ, ਉਹ ਆਪਣੇ ਆਪ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਮਿਸਾਲ ਹੈ. ਬਾਬਾ ਫ਼ਰੀਦ ਨੇ ਗੁੰਮਰਾਹ ਮਨੁੱਖਤਾ ਨੂੰ ਇਸ ਦੁਨਿਆਵੀ ਅਸਲੀਅਤ ਦਾ ਗਿਆਨ ਕਰਾ ਕੇ ਮਨੁੱਖੀ ਕਦਰਾਂ-ਕੀਮਤਾਂ ਨੂੰ ਪਛਾਣਕੇ ਚੱਲਣ ਲਈ ਪ੍ਰੇਰਣਾ ਦਿੱਤੀ. ਬਾਬਾ ਫ਼ਰੀਦ ਬਾਣੀ ਦਾ ਅਸਲ ਸੰਦੇਸ਼ ਸਮੁੱਚੀ ਲੋਕਾਈ ਨਾਲ ਪਿਆਰ ਅਤੇ ਸਨੇਹ ਹੈ.</div><div style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜੋ ਤੈ ਮਾਰਨਿ ਮੁਕੀਆਂ ਤਿਨ੍ਹਾ ਨ ਮਾਰੇ ਘੁੰਮਿ</div><div style="text-align: justify;">ਆਪਨੜੈ ਘਰਿ ਜਾਈਐ ਪੈਰ ਤਿਨਾ ਦੇ ਚੁੰਮਿ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਗਲੀਏ ਚਿਕੜੁ ਦੂਰਿ ਘਰੁ ਨਾਲਿ ਪਿਆਰੇ ਨੇਹੁ</div><div style="text-align: justify;">ਚਲਾ ਤ ਭਿਜੈ ਕੰਬਲੀ ਰਹਾਂ ਤਾ ਤੁਟੈ ਨੇਹੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਕਾਲੀ ਕੋਇਲ ਤੂ ਕਿਤ ਗੁਨ ਕਾਲੀ</div><div style="text-align: justify;">ਅਪਨੇ ਪ੍ਰੀਤਮ ਕੇ ਹਉ ਬਿਰਹੈ ਜਾਲੀ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਕਿਝੁ ਨ ਬੁੱਝੈ ਕਿਝੁ ਨ ਸੁਝੈ ਦੁਨੀਆ ਗੁਝੀ ਭਾਹਿ</div><div style="text-align: justify;">ਸਾਂਈਂ ਚੰਗਾ ਕੀਤਾ ਨਾਹੀ ਤ ਹੰ ਭੀ ਦਝਾਂ ਆਹਿ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜਿ ਦਿਹਿ ਨਾਲਾ ਕਪਿਆ ਜੇ ਗਲੁ ਕਪਹਿ ਚੁਖ</div><div style="text-align: justify;">ਪਵਨਿ ਨ ਇਤੀ ਮਾਮਲੇ ਸਹਾਂ ਨ ਇਤੀ ਦੁੱਖ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਸਕਰ ਖੰਡੁ ਨਿਵਾਤ ਗੁੜੁ ਮਾਖਿਓ ਮਾਂਝਾ ਦੁਧੁ</div><div style="text-align: justify;">ਸਭੇ ਵਸਤੂ ਮਿਠੀਆਂ ਰਬ ਨ ਪੁਜਨਿ ਤੁਧੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਦੇਖੁ ਫ਼ਰੀਦਾ ਜਿ ਥੀਆ ਸਕਰ ਹੋਈ ਵਿਸੁ</div><div style="text-align: justify;">ਸਾਂਈ ਬਾਝਹੁ ਆਪਣੇ ਵੇਦਣ ਕਹੀਐ ਕਿਸੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਤਨੁ ਸੁਕਾ ਪਿੰਜਰੁ ਥੀਆ ਤਲੀਆਂ ਖੁੰਡਹਿ ਕਾਗ</div><div style="text-align: justify;">ਅਜੈ ਸੁ ਰਬੁ ਨ ਬਾਹੁੜਿਓ ਦੇਖੁ ਬੰਦੇ ਕੇ ਭਾਗੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਚਿੰਤ ਖਟੋਲਾ ਵਾਣੁ ਦੁਖੁ ਬਿਰਹਿ ਵਿਛਾਵਣ ਲੇਫੁ</div><div style="text-align: justify;">ਏਹੁ ਹਮਾਰਾ ਜੀਵਣਾ ਤੂ ਸਾਹਿਬ ਸਚੇ ਵੇਖੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਰੋਟੀ ਮੇਰੀ ਕਾਠ ਕੀ ਲਾਵਣੁ ਮੇਰੀ ਭੁਖ</div><div style="text-align: justify;">ਜਿਨਾ ਖਾਧੀ ਚੋਪੜੀ ਘਣੇ ਸਹਿਨਗੇ ਦੁਖ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਮੈ ਜਾਨਿਆ ਦੁਖੁ ਮੁਝ ਕੂ ਦੁਖੁ ਸਬਾਇਐ ਜਗਿ</div><div style="text-align: justify;">ਊਚੇ ਚੜਿ ਕੈ ਦੇਖਿਆ ਤਾਂ ਘਰਿ ਘਰਿ ਏਹਾ ਅਗਿ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਕਰਿ ਕਿਰਪਾ ਪ੍ਰਭਿ ਸਾਧਸੰਗਿ ਮੇਲੀ</div><div style="text-align: justify;">ਜਾ ਫਿਰਿ ਦੇਖਾ ਤਾ ਮੇਰਾ ਅਲਹੁ ਬੇਲੀ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਬਿਰਹਾ-ਬਿਰਹਾ ਆਖੀਐ ਬਿਰਹਾ ਤੂ ਸੁਲਤਾਨੁ</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜਿਤੁ ਤਨਿ ਬਿਰਹੁ ਨ ਊਪਜੈ ਸੋ ਤਨੁ ਜਾਣੁ ਮਸਾਨੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜਿ ਦਿਹਿ ਨਾਲਾ ਕਪਿਆ ਜੇ ਗਲੁ ਕਪਹਿ ਚੁਖ</div><div style="text-align: justify;">ਪਵਨਿ ਨ ਇਤੀ ਮਾਮਲੇ ਸਹਾਂ ਨ ਇਤੀ ਦੁਖ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਮਨ ਤੂੰ ਜੋਤਿ ਸਰੂਪੁ ਹੈ ਆਪਣਾ ਮੂਲੁ ਪਛਾਣੁ</div><div style="text-align: justify;">ਮਨ ਹਰਿ ਜੀ ਤੇਰੈ ਨਾਲਿ ਹੈ ਗੁਰਮਤੀ ਰੰਗੁ ਮਾਣੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜਿਨ ਲੋਇਣ ਜਗੁ ਮੋਹਿਆ ਸੇ ਲੋਇਣ ਮੈ ਡਿਠ</div><div style="text-align: justify;">ਕਜਲ ਰੇਖ ਨ ਸਹਦਿਆ ਸੇ ਪੰਖੀ ਸੂਇ ਬਹਿਠੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜਿੰਨੀ ਕੰਮੀ ਨਾਹਿ ਗੁਣ ਤੇ ਕੰਮੜੇ ਵਿਸਾਰਿ</div><div style="text-align: justify;">ਮਤੁ ਸਰਮਿੰਦਾ ਥੀਵਹੀ ਸਾਂਈ ਦੈ ਦਰਬਾਰਿ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਨੰਢੀ ਕੰਤੁ ਨ ਰਾਵਿਓ ਵਡੀ ਥੀ ਮੁਈਆਸੁ</div><div style="text-align: justify;">ਧਨ ਕੂਕੇਂਦੀ ਗੋਰ ਮੇਂ ਤੈ ਸਹ ਨਾ ਮਿਲੀਆਸੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜੇ ਤੂ ਅਕਲਿ ਲਤੀਫੁ ਕਾਲੇ ਲਿਖੁ ਨ ਲੇਖੁ</div><div style="text-align: justify;">ਆਪਨੜੇ ਗਿਰੀਵਾਨ ਮਹਿ ਸਿਰੁ ਨੀਵਾਂ ਕਰਿ ਦੇਖੁ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਜੋ ਤੈ ਮਾਰਨਿ ਮੁਕੀਆਂ ਤਿਨ੍ਹਾ ਨ ਮਾਰੇ ਘੁੰਮਿ</div><div style="text-align: justify;">ਆਪਨੜੈ ਘਰਿ ਜਾਈਐ ਪੈਰ ਤਿਨ੍ਹਾ ਦੇ ਚੁੰਮਿ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਬੁਰੇ ਦਾ ਭਲਾ ਕਰਿ ਗੁਸਾ ਮਨਿ ਨ ਹੰਢਾਇ</div><div style="text-align: justify;">ਦੇਹੀ ਰੋਗੁ ਨਾ ਲਗਈ ਪਲੈ ਸਭੁ ਕਿਛੁ ਪਾਇ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਪਰਵਦਗਾਰ ਅਪਾਰ ਅਗਮ ਬੇਅੰਤ ਤੂ</div><div style="text-align: justify;">ਜਿਨਾ ਪਛਾਤਾ ਸਚੁ ਚੁੰਮਾ ਪੈਰ ਮੂੰ</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">ਫ਼ਰੀਦਾ ਖਾਕੁ ਨ ਨਿੰਦੀਐ ਖਾਕੂ ਜੇਡੁ ਨਾ ਕੋਇ</div><div style="text-align: justify;">ਜੀਵਦਿਆ ਪੈਰਾ ਤਲੈ ਮੁਇਆ ਉਪਰਿ ਹੋਇ</div>फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-48806132155031375492009-09-26T11:57:00.002+05:302012-01-17T17:25:22.950+05:30ਸਜਣ ਬਿਨ ਰਾਤੀਂ ਹੋਇਯਾਂ ਵੱਡੀਆਂ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXL1Lx9r-Ae42Pow-vOBJMBJqmpfd_G9Bml3r0oMIvMnvDPe3aA4tGrsCoohAUdA_4_ooEDzAFW9JXjzETNLMwHfDKlChmszab7M_urbNqirNpjwOYHXGPdg6m-PzsUY8gxljjvEqF57Y/s1600-h/punjabi-lovers.jpg" imageanchor="1" style="cssfloat: left; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" iq="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXL1Lx9r-Ae42Pow-vOBJMBJqmpfd_G9Bml3r0oMIvMnvDPe3aA4tGrsCoohAUdA_4_ooEDzAFW9JXjzETNLMwHfDKlChmszab7M_urbNqirNpjwOYHXGPdg6m-PzsUY8gxljjvEqF57Y/s400/punjabi-lovers.jpg" /></a></div>ਸਜਣ ਬਿਨ ਰਾਤੀਂ ਹੋਇਯਾਂ ਵੱਡੀਆਂ<br />
ਰਾਂਝਾ ਜੋਗੀ ਮੈਂ ਜੁਗਿਆਣੀ<br />
ਕਮਲੀ ਕਹਿ-ਕਹਿ ਛਡੀਆਂ<br />
ਮਾਸ ਝੜੇ ਝੜੀ ਪਿੰਜਰ ਹੋਇਯਾਂ<br />
ਕਰਕਨ ਲਗੀਆਂ ਹਡੀਆਂ<br />
ਮੈਂ ਇਆਣੀ ਨੇਹੁੰ ਕੀ ਜਾਣਾ<br />
ਬਿਰਹੁ ਤਣਾਵਾਂ ਕੀ ਗਡੀਆਂ<br />
ਕਹੈ ਹੁਸੈਨ ਫ਼ਕੀਰ ਸਾਂਯੀ ਦਾ <br />
ਦਾਵਣ ਤੇਰੇ ਮੈਂ ਲਗੀਆਂ...<br />
<strong>-ਸ਼ਾਹ ਹੁਸੈਨ</strong></div>फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4030529651982056856.post-58973115158160836332008-06-01T00:08:00.000+05:302010-05-10T21:19:51.614+05:30<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/_-zw7tphBcEA/S-gq_6oVT0I/AAAAAAAAA_Y/9oK9WkSpnBw/s1600/Firdaus+Khan.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/_-zw7tphBcEA/S-gq_6oVT0I/AAAAAAAAA_Y/9oK9WkSpnBw/s320/Firdaus+Khan.JPG" tt="true" /></a></div><div style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: center;"><strong>फ़िरदौस ख़ान</strong></div><div style="text-align: justify;">युवा पत्रकार, शायरा और कहानीकार... उर्दू, हिन्दी और पंजाबी में लेखन. उर्दू, हिन्दी, पंजाबी, गुजराती, इंग्लिश और अरबी भाषा का ज्ञान... दूरदर्शन केन्द्र और देश के प्रतिष्ठित समाचार-पत्रों दैनिक भास्कर, अमर उजाला और हरिभूमि में कई वर्षों तक सेवाएं दीं...अनेक साप्ताहिक समाचार-पत्रों का सम्पादन भी किया... ऑल इंडिया रेडियो, दूरदर्शन केन्द्र से समय-समय पर कार्यक्रमों का प्रसारण... ऑल इंडिया रेडियो और न्यूज़ चैनल के लिए एंकरिंग भी की है. दैनिक हिन्दुस्तान, नवभारत टाइम्स, दैनिक भास्कर, दैनिक जागरण ट्रिब्यून, अजीत समाचार, देशबंधु और लोकमत सहित देश-विदेश के विभिन्न समाचार-पत्रों, पत्रिकाओं और समाचार व फीचर्स एजेंसी के लिए लेखन... मेरी 'गंगा-जमुनी संस्कृति के अग्रदूत' नामक एक किताब प्रकाशित... इसके अलावा डिस्कवरी चैनल सहित अन्य टेलीविज़न चैनलों के लिए स्क्रिप्ट लेखन जारी... उत्कृष्ट पत्रकारिता, कुशल संपादन और लेखन के लिए अनेक पुरस्कारों ने नवाज़ा जा चुका है...इसके अलावा कवि सम्मेलनों और मुशायरों में भी शिरकत...कई बरसों तक हिन्दुस्तानी शास्त्रीय संगीत की तालीम भी ली... उर्दू, पंजाबी, अंग्रेज़ी और रशियन अदब (साहित्य) में ख़ास दिलचस्पी. फ़िलहाल 'स्टार न्यूज़ एजेंसी' और 'स्टार वेब मीडिया' में समूह संपादक का दायित्व संभाल रही हूं...</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><strong>कुछ लोग यूं ही शहर में हमसे भी ख़फ़ा हैं</strong></div><div style="text-align: justify;"><strong>हर एक से अपनी भी तबियत नहीं मिलती... </strong></div>फ़िरदौस ख़ानhttp://www.blogger.com/profile/09716330130297518352noreply@blogger.com3